1906-ban ezen a héten fejeződött be a Nagykörút építése… összesen majd 4 évtized alatt épült ki a teljes hossz. 1906 után a Nagykörúton egy telek maradt üresen, az Üllői út sarkán. Itt sokáig tenisz-, és jégpálya működött, majd 1927-28 ban felépültek a Corvin-házak, teljes beépítettséget adva a Nagykörútnak. 

 

Azt viszont már lehet, hogy kevesebben tudják, hogy annak idején a körút igazából egy csatornának indult. Nagykörút alatt egykori Duna meder van, eredetileg ide egy hajózható csatornát terveztek 1868-ban, a csatorna partjaira rakodó partokat, látványos palotákat, és a csatornán átívelő hidakat terveztek. Pénzügyi okokból a dolog nem valósult meg. Helyette építették meg a Nagykörutat, ez azonban nem teljesen követi a csatorna nyomvonalát.

reitter-csatorna-terve

Heti 7 dolog, amit eddig nem  tudtál Budapestről:

Ennek apropóján eszembe jutott, hogy összegyűjtők (egy kis segítséggel persze) pár érdekességet, ami talán ti sem tudtok Budapestről.

1.  Gresham Palota

Gresham Palota, azaz ismertebb nevén Four Seasons Hotel lobbyjába bárki bemehet megcsodálni a szecessziós épületet. Az államosítás után az ’50-es évektől a földszinten irodák, az épületet átszelő, üvegkupolás vasszerkezettel lefedett passzázsokban előkelő boltok kaptak helyet, az emeleteken pedig elegáns lakásokat alakítottak ki. Legfölül voltak a házmesterlakások és mosókonyhák. A palotában kialakított lakások a vagyonos polgárok, arisztokraták, művészek kedvelt lakóhelyének számítottak. Turay Ida az utolsó lakók egyike volt, aki makacsan ragaszkodott az épülethez és nagyon nehezen tudták meggyőzni, hogy kiköltözzön onnan.

Kép forrása: welovebudapest.hu

2. Budavári Sikló

Lyon után 2.-ként Budapesten épült meg egy gőzhajtású kötélvontatású vasút, amelyet még maga Széchenyi Ödön javasolt, aki külföldi útja során látta ezt a példát.  Az eredeti tervek szerint a Várban dolgozó köztisztviselők munkába jutását hivatott megoldani. A turisták azonban nagyon hamar megkedvelték, így folyamatosan mai napig rengetegen használják.

 3. Vásárcsarnok

A központi vásárcsarnoknak,  amit egyszer régen még Dimitriv csarnoknak is neveztek kezdetben saját rakodóvágánnyal is rendelkezett, a síneket a legutóbbi felújításig lehetett látni a padlózatba beépítve. A felszín alatt pedig folyosó kötötte össze a Dunával, illetve a rakparttal. Ezeket a földalatti folyosókat most is használják szemétszállításra. Duna felőli rácsos bejárati kapuján keresztül a 4-es metróhoz kapcsolódó villamosvágány-süllyesztésig jól látszott a csarnok felé vezető hosszú folyosó.

Kép forrása: hu.wikipedia.org

4. Haris köz

Haris-bazár: A Haris köz helyén állt egykor, üzletház és átjáróház is volt egyben,  udvarán található üzletek a keleti bazárok hangulatát tükrözték. 1866-ban kezdte meg építtetését Haris Gergely görög származású dúsgazdag fővárosi polgár. 1910-ben szüntették meg, akkor kapta az utca jelenlegi arculatát, de magánkézben maradt. Ennek feltétele volt, hogy évente egyszer bezárjon, erről az újságból értesülhettek a  polgárok.

(forrás: dev.budapestsmartwalks.com/hu/helyszin/haris_koz/) 

5. Mai Manó ház

“A nyolcszintes épület 1894-ben készült el, Mai Manó fotográfus megrendelésére. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött, amikor is a tulajdonosokat elhurcolták. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át.”

Kép forrása: www.hidfotok.hu/ (Fotós: Gyukics Péter)

6. Belvárosi Plébánia Templom

Nagyboldogasszony Főplébánia (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült. A templom nagy és komoly események mellett évszázadok óta ad otthont a sörszentelés szokásának. Védőszentje Szent Flórián, aki nem csak a tűzoltók de a serfőzők védőszentje is volt. A török kiűzése után a Duna bal partján fekvő városba elsőként letelepedett német ajkú polgárok számára ugyanis a sör hosszú ideig legalább olyan fontos ital volt, mint a budai hegyekben termő rizling és kadarka.

7. Párizsi Nagyáruház

Az épület a kezdetekben Terézvárosi Kaszinókként üzemelt.  A földszinten étterem, míg az első emeleten biliárd terem volt. A Paulay Ede utcai épületszárnyban volt a bálterem. A második emelet voltak a játék és olvasószobák, és a harmadik emeleten két luxuslakás helyezkedett el. Aztán 1909-ben elkezdték az átalakítást az új tulajdonos álmai alapján, aki  francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakította ki benne. A tetején még egy kis sétány is helyet kapott, ami télen korcsolyapályaként üzemelt.

Kép forrása: hu.wikipedia.org

Forrás: Mitter Szilvia az Utazzunk csajok bloggere

Kiemelt kép forrása: Pixabay – Steve001